A szombat reggeli időjárás esőt sejtetett, valószínűleg ez tartott vissza sokakat Környén a már hagyományos októberi Tó-futástól, amely egyrészt a „Mozdítsd meg KÖRNYE-zeted! tömegsport-sorozat újabb állomása volt, másrészt pedig a szervezők már évek óta ezzel a rendezvénnyel tisztelegnek 1956 hősei előtt.
A különböző korosztályokban összességében 48 versenyző mérette meg magát: a legkisebbek 500, az alsó tagozatosok és családok 1 200 métert, illetve minden további nevező teljes tókört, azaz több mint 3 kilométert teljesítve. A legnépesebb mezőnyként a kisiskolások álltak rajthoz, összesen tizennégyen: hét fiú és hét leány.
Előttük startoltak el a 2007-ben, vagy azt követően született gyerekek, s bár a gyengébbik nem képviseletében futó két aprócska ifjú hölgy némiképp lemaradt a három fiútól, bájosan mosolyogva érkeztek célba és vették át a minden nevezőnek járó ajándékot: egy-egy üdítőt és csokoládét. Később pedig az első és második helyezés megszerzésével járó jutalmakat is, merthogy a korcsoportokon belül ezúttal is külön díjazták a lányokat-fiúkat, hölgyeket-férfiakat.
A legkisebbek között Csánki Panna és Nagy Miksa bizonyult a leggyorsabbnak, a kisiskolásoknál Lein Vivien Laura és Szemeti Zétény, aki rajt-cél győzelmet aratott. A felsősöknél az ifjú hölgyek között a korosztály legfiatalabbja, Nagy Lilla, valamint a fiatalembereknél Demeter Zalán teljesítette a legrövidebb idő alatt a távot. A középiskolások női mezőnyében egyedüli indulóként Demeter Diána szakította át elsőként a képzeletbeli célszalagot és férfi kategóriában Fóthi Zoltán, aki két további nevezőt utasított maga mögé. A felnőtteknél a nevezők létszámát tekintve Semsei Balázs biztos aranyérmes befutó volt, ám ez korántsem csökkenti a teljesítmény értékét. A seniorok már sportosabbnak bizonyultak, hiszen négy hölgy és két férfi vágott neki a tókörnek, aminek a végén Santavecz Andrea és Demeter János nyakába került az aranyérem, különdíjban részesült Labossa Ildikó. Családi kategóriában a Mucsi família szerezte meg az idei „bajnoki címet”, s ha létezne fair play díj, azt valamennyi nevező, résztvevő anyuka, apuka megérdemelné. Nem csupán a sportolás és jelenlét okán, hanem azért, mert kicsik és nagyok folyamatosan buzdították a sporttársakat, s ha úgy érezték, hogy szükség van rá, akkor futva az érkezők mellé szegődtek, s szinte „beszurkolták” őket a célba.