Slider

Üdvözöljük Környén!

2851 – Környe, Alkotmány u. 2. | telefon: 34/573-100 | kapcsolat: info@kornye.hu

Szent Orbán pápa nézz reánk, őrizd meg nékünk a határt. Védelmezd őt a nagy fagytól, és termését minden bajtól – szólt az ének május 22-én a patrónushoz a Német Nemzetiségi Dalkör előadásában, s mint kicsivel később kiderült, a Szent az elmúlt évben nyitott füllel hallgatta a fohászt, gondosan vigyázott a termésre, így a környei Les-hegyen 1996-ban felállított szobor megérdemelte a borral öntözést.

A Les-hegyen 1996-ban állították fel Glász József fából készült, Szent Orbánt ábrázoló szobrát, s attól az esztendőtől szervezik meg minden évben a szőlősgazdák, valamint a Kulturális, Oktatási, Sport és Nemzetiségi Bizottság az Orbán napi ünnepséget. A programnak idén már nyolcadik alkalommal volt része a tíz esztendeje életre hívott borverseny, melyet előző nap rendeztek meg, s az ünnepségen derült ki, hogy miként vizsgáztak a pincék kincsei.

Az ünnepségre érkező vendégeket Maticsné Szabó-Kovács Ágnes, a kulturális bizottság tagja köszöntötte Jankovics Marcell Jelkép-kalendárium című könyvének idézetével: A források mélyen hallgatnak arról, hogyan lett Orbán, a borisszák szentje. A hagyomány szerint Orbán pápa rendelte el, hogy a misekelyhet nemesfémből készítsék, ezért kezében kehellyel, később szőlőfürttel ábrázolták. Lehetséges volna, hogy e szent jelképeknek – „Én vagyok az igazi szőlőtő” – mondta Jézus önmagáról, – tulajdonított profán tartalmat a középkori Európa nyers, civilizálatlan népe? Orbánt mindenesetre a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok választották patrónusuknak, szobrot, kápolnát emeltek a szőlőhegyeken tiszteletére. Népi kultusza összefügg „égi születésnapjával,” és forrása a német-francia határ menti szőlővidék. Onnét jutott el a középkor végén hazánkba. Névünnepét, május 25-ét a nyár kezdőnapjának is tartották. A szőlőket azért helyezték oltalma alá, hogy megvédje a kora nyári szőlőkárok ellen. Orbán-nap táján virágzik a szőlő, s ebben az időszakban még támadhat fagy, súlyos károkat okozva a szőlőkben. Ezért népünk Orbánt is a fagyosszentek közé sorolja.

Wéber István borral a kezében lépett a mikrofonhoz, amely jelezte, hogy a gazdák elégedettek voltak Orbán ténykedésével, így biztosan elmarad a vesszőzés. Szerencsére sem tavaly, sem idén nem adódtak gondok a szőlővel. A monda szerint, ha Orbán napján napfényes az idő, akkor édes lesz a bor, ha esős, hűvös, akkor pedig savanyú. Reméljük, hogy idén is édes lesz, a tavalyi is igen jó minőségű volt – hangzott el a gazdától, majd jó alaposan megöntözte borral a szobrot.

Idén sajnos kevesebben neveztek a borversenyre, és olyan gazdák is távolmaradtak, akik okkal lehetnek büszkék pincéik féltve őrzött kincseire. Reméljük, hogy jövőre ők is megméretik a boraikat – ez már Bella Sándortól hangzott el. Mint elmondta, 17 gazdától érkezett összesen 37 minta, és örvendetes, hogy a szakavatott ítészek, Zantleitner Anikó, Székely Szovát és Jaross János igen kiemelkedő minőségű borokat is ízlelt. A fehérborok legkiválóbb „mezőnye” pedig olyannyira kiegyenlítettnek bizonyult, hogy a Nagyarany minősítés odaítéléséhez 2-3 mintát is újrakóstoltak, mire megszületett a döntés.

Fehér borból 25 minta érkezett, és Pákozdi Ferenc 2018-hoz hasonlóan ismét elhódította Zenit borával a Nagyarany fokozatot. Arany minősítést ért el Laki Gyula és Geiszt József, nyolc gazda ezüst, és kilenc bronz oklevelet vehetett át. A 12 vörösborból Wéber István nyerte el a Nagyarany minősítést, hárman ezüst, négyen pedig bronz oklevél elismerésben részesültek.

Az ünnepségen hagyományosan nagy sikert aratott a Német Nemzetiségi Hagyományőrző Gyermekcsoport, Kelemen Piroska és Jakab András, valamint az általános iskola néptánc tagozatának műsora, a Német Nemzetiségi Dalkör pedig stílszerűen mulatós bordalokkal emelte a program hangulatát, majd a megszokott vendéglátás következett pogácsával, s természetesen a 8. borverseny nedűivel.

Megosztás