Évek óta hagyomány Környén, hogy Pedagógusnap alkalmából az önkormányzat a szülői munkaközösségekkel közösen köszönti a Vackor Óvoda és Bölcsőde, valamint a Kisfaludy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola kollektíváját, nyugalmazott és technikai munkatársait, egyszóval mindenkit, aki a községben részt vesz az oktató, nevelő munkában.

Így történt ez csütörtök délután is, s igaz a tájház nagyterme szűkösnek bizonyult, a vendégeket a teraszon is gyönyörűen megterített asztalok várták egy-egy szál virággal, s egy-egy, erre az alkalomra különleges ünneplőbe öltöztetett csokoládéval.

Miközben készülődtünk, arra gondoltam, milyen jó érzés pedagógusnak lenni, főként, amikor „szuper” eredményeket érnek el a diákok. Aztán továbbszőttem és rájöttem, hogy ennél még fontosabb dolgok is vannak. Az, hogy megtanul a gyermek a közösségben viselkedni, megtanul kommunikálni a másikkal, beszélni, kapcsolatot létesíteni az óvodában, később írni, olvasni az iskolában. Ezek, s hogy ezeket megkapják a gyermekeink, mindenki számára természetesek, pedig a felnőtté válásukig sok-sok ember pedagógusi, nevelői munkáján keresztül vezet az út – fogalmazta meg gondolatait Beke László polgármester, aki ezért, az olyannyira alapvetőnek tekintett feladatellátásért is köszönetet mondott.

Újra itt van a nagy csapat! – csilingelték a 2.b-s diákok Csóra Jánosné felkészítésében, míg az óvodások, iskolások nevében Varga Panna, Hujber Dorina, Szabó Karina és Sztancsik Márton verssel, szívhez szóló gondolatokkal köszöntött: a pedagógusi munkát a csendes esőhöz lehet hasonlítani. A csendes esőhöz, amely jó sokáig tart, áztatja a földben megbújó magokat. Azok magukba szívják a nedvességet, és később ezért aztán akár szárazság idején is képesek termőre fordulni…

A program kötetlen beszélgetéssel, az egykori kollégákkal nosztalgiázó múltidézéssel folytatódott, s az évek óta hagyományos csülkös vendéglátással, amely ezúttal is Pákozdi Ferenc alpolgármester keze nyomát, ízesítését dicsérte.