Slider

Üdvözöljük Környén!

2851 – Környe, Alkotmány u. 2. | telefon: 34/573-100 | kapcsolat: info@kornye.hu

Olyan hosszú volt a kukoricaföld, hogy nem láttuk a sor végét… Amikor gyerek voltam, anyu letett egy pokrócra a sor közepén és 2-3 óra múlva jött vissza… a kukoricacsutkával gyújtottunk be, ha gyorsan akartunk meleget a kályhában… – nosztalgiáztak többen is október 16-án a Közösségi és Tájház udvarán, ahol a fosztásra váró kukoricakupac mellett Bolemányi Magdolna és Bozó Kucskár Anikó citeramuzsikával, énekszóval is idézte a régmúlt időket.

A mosolygós múltidézés is igazolja, hogy még számosan élnek Környén, akik jól emlékeznek az egykori tengerihántásra, azaz kukoricafosztásra. Annak idején a házaknál a betakarítás után összegyűlt kukoricacsöveket a szomszédok, rokonok egymást kisegítve, közös munkával tisztították meg a levelektől. A közösen végzett munka – hasonlóan a tollfosztáshoz – jó alkalmat teremtett a beszélgetésre, dalolásra, játékos évődésre.

Ezt a hagyományt elevenítette fel negyedik alkalommal a Német Nemzetiségi Önkormányzat Környe, a szervezők a fosztás mellett a kukoricamorzsolás rejtelmeibe is beavatták a gyerekeket, akik láthatóan élvezettel végezték az egyébként valamikor igen fárasztó, sok-sok téli estébe nyúló munkát.

A program résztvevői tehát előbb az udvaron szorgoskodtak, sorra bontották le a kukoricacsövekről a csuhét, ügyelve, hogy a levelek egészben maradjanak, s külön válogatva a szebbeket, hiszen később azokból készültek virágok, angyalkák. Merthogy a kukoricafosztás egykoron nem csupán gazdasági tennivaló volt, a szűkös időkben a csuhéból készítettek dísztárgyakat, játékokat, s szerencsére ez a hagyomány sem veszett mára a feledés homályába.

A csuhédíszek készítéséhez és későbbi táncházhoz Jakab András furulyamuzsikával, Schmidt Péter Dániel, a Szivárvány Táncegyüttes tagja somogyi kanásztánccal alapozta meg a hangulatot, majd kezdődhetett a szorgoskodás.

Az asztalokon pálcikák, ollók, edényekben langyos víz sorakozott, no meg a korábban lefosztott levelek, amikből türelemmel, némi kreativitással gyönyörű díszek készíthetők. A gyerekek, felnőttek segítségére a felvidéki „kurtaszoknyás” Bényből származó Kelemen Petra Piroska mesemondó volt, aki nem csak a „trükköket” osztotta meg a résztvevőkkel, hanem számos mesét is, hiszen annak idején azért indult el a nagyvilágba, hogy az egykori nagy Magyarország területéről összegyűjtse a meséket, s azokat tovább is adja.

Az este fél 8-ig tartó mesékkel, tánccal színezett kukoricafosztáson láthatóan ismét remekül, mondhatni, mesésen érezték magukat a résztvevők, amiben nyilván az is szerepet játszott, hogy a gyerekek anyuval, apuval, a nagyszülőkkel, közös alkotással töltötték el az időt.

A Német Nemzetiségi Önkormányzat részéről Tirhold Kármen elnök ezúton fejezi ki köszönetét Sármány Zoltán részére a felajánlott kukoricáért, a jelenlévőknek pedig a lelkes és kreatív részvételért, vidám hangulatért.

 

Megosztás