Ha 1848. március 15-ét idézzük fel, rendszerint Petőfi Sándoré az első név, amely bevillan a gondolataink közé. Pedig rajta kívül rengetegen küzdöttek azért, hogy a Habsburg elnyomás alatt élő magyar nép sorsa jobbra forduljon.  A márciusi ifjak által megfogalmazott 12 pont volt az 1848. március 15-én kitört pesti forradalom követeléseinek összefoglalása. Ezek a pontok a szabadságjogok, a nemzeti szuverenitás és a polgári átalakulást megteremtő áprilisi törvények alapjait fektették le – hangzott el a Kisfaludy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola ünnepi műsora előtt március 13-án a Művelődési Házban.

A hetedik évfolyam, az énekkar és a néptánc tagozat tanulóinak műsora arra is rávilágított, hogy milyen társadalmi elégedetlenségek vezettek a forradalom kirobbanásához, hogyan alakult meg a Battyhány-kormány és miért börtönözték be Táncsics Mihályt.

Az összeállítást betanították: Áncsák Lilla, Jakab András, Józan Tamás, Riezingné Gáspár Tímea és Takács Karolina.

A diákok előadása egy könyvtári jelenettel kezdődött, ahol a szereplők egy történelmi vetélkedőre készülve idézték fel a reformkor legfontosabb alakjait és törekvéseit. A beszélgetés során szó esett többek között Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc és Wesselényi Miklós munkásságáról, valamint arról, hogyan jelentek meg a reformkor követelései a későbbi eseményekben.

A következő jelenetek betekintést nyújtottak a kor társadalmi viszonyaiba: a jobbágyság nehéz sorsába, az igazságtalan és sanyargató adóztatásba, a katonai sorozás kegyetlenségébe.

Az előadás központi elemeként a márciusi ifjak története elevenedett meg, ahogy Irinyi József vezetésével megszületett a 12 pont, s fogalmazódott meg a forradalom egyik legfontosabb követelése: „Egyenlőség, szabadság, testvériség!”

A darab bemutatta a sajtószabadság kivívását a Landerer nyomdában, valamint Táncsics Mihály kiszabadítását is, amely a forradalom egyik jelképes eseménye volt. A történetet az első felelős magyar kormány megalakulásának bemutatása, Batthyány Lajos, Kossuth Lajos, Széchenyi István, Eötvös József és Deák Ferenc megszemélyesítése, hitvallásuk felidézése tette teljessé.

Bár a szabadságharc végül elbukott, a reformkor követelései és az áprilisi törvények döntő szerepet játszottak Magyarország modernizációjában – üzente az előadás.

Jöhet bármi, te mindig tudd, hogy áldott itt e föld, a hömpölygő folyók, az erdők és mezők. Ez az otthonunk itt kell élnünk. Múltunk és jövőnk, minden hozzá fűz, álma bennünk testet ölt. Jöhet ezer új barát, sose keress új hazát! – fogalmazódott meg a fináléban a hazaszeretet és az összetartozás fontossága, s az, hogy az 1848-as események eszméi máig aktuálisak.