Környe múltja és jelene
A község földrajzi elhelyezkedése
Környe község Komárom-Esztergom megyében Tatabánya megyeszékhelytől délnyugatra 5 kilométerre fekszik. Területe 45 km2, melyhez Környebánya, Szentgyörgypuszta, Tagyospuszta és Irtáspuszta is hozzátartozik. Jelenleg a lakosság létszáma meghaladja a 4 600 főt.
A Tatai-medence hazánk és Komárom-Esztergom megye egyik legszebb tájegysége. Dimbes-dombos táj, enyhe szelíd lankák követik egymást. A Gerecse, a Vértes hegység nagyvadakban gazdag élővilága, a csodálatos tölgyes, bükkös erdők, a színpompázó, az itt fészkelő és a vándormadarak biztos élőhelye. A gyógyhatású levegő klímája már az ősembert, az előembert is arra sarkallta, hogy itt teremtse meg otthonát. Az élővizek halbősége, az Által-ér kanyargós vize, amely közel hozta a bakonyi vidék üdvözletét erre a tájra. Tehát minden feltétel adott volt, hogy az ember itt letelepedjen, dolgozzon, gyarapodjon.
Történelme
A Környe területén megtalált több ezer éves leletek alapján bizonyítható, hogy már a kő- és bronzkorban is éltek a község területén emberek: mindezt igazolja az a Nemzeti Múzeumban őrzött, kifúrt fejű kőbalta is, amelyet 1903-ban találtak a bányafeltárás során. A viharos történelmi századok nagyon sok embert sodortak a jobb lehetőség reményében erre a szépen szabdalt környékre. A késői vaskor idején idetelepedett kelta népek megtalált ötvös munkái, lószerszámai, korongon készült agyagedényei, mind gazdag kultúráról árulkodnak. A környéken végzett ásatások során még kelta eredetű faszekér maradványokra is bukkantak, amelyek a komáromi Vármúzeumba kerültek 1903-ban.
Időszámításunk első századában a Római Birodalom kiterjesztette határát a Duna vonaláig, és Pannónia néven a mai Dunántúl területén új provinciát alapított. A II. században a Tatai-medencében kiépült egy katonai erődrendszer, amely biztosította a Brigettio (Szőny), Alba Regia (Székesfehérvár), Sophiane (Pécs) hadi útvonalait. Ez egyben katonai kiképző központként is működött. Logisztikai és utánpótlási feladatokat is ellátott több tízezer katona részére. Ennek központja Quirinum volt, vagyis a mai Környe.
A települést a kora középkorban királyi birtokként kezelték, a népvándorlást követően 250 évig avarok laktak a környéken. A vármegyerendszer kiépülése után, 1238-ban említik először egy hivatalos okiraton „Kernye” néven.
Majd Köves Környe, később a mai nevén, Környe településként élte történelmet formáló napjait. A község határában Vértesi László vezetésével végzett ásatások nyomán előkerült egy Árpád-kori körtemplom maradványa, amelyet vélhetően a XIII. században emeltek. A török hódítás előtt a falu Csák-birtok volt, és vámjával együtt Gesztes várához tartozott.
A törökdúlás idején a környék teljesen elnéptelenedett. A környező várak török kézen voltak, sokáig az Oszmán Birodalom rendelkezett ezen a területen.
1694 környékén a kálvinisták népesítették be a vidéket. A békés idők elősegítették az átrendeződést. 1743-1745-ben Esterházy József gróf Salzburgból, Ulmból, Burgerlandból és Moson megyéből németeket telepíttetett a faluba, a község ekkor készült pecsétjén a „Köves Környe” elnevezés szerepel. Az új telepesek 4-6 évi szolgálatmentességet kaptak, hogy házakat építhessenek. A németesítés mellett határozott katolizálás is érvényesült.
Az uraság megalapította a plébániát, megépítette a halastavat a zsilipekkel, a kőgáttal. A környék településeit is Környéhez csatolták.
A Környei Római Katolikus Templom története
1775-ben Fellner Jakab tervei alapján barokk templomot építettek, mely tűzvész áldozata lett. Helyére Ybl Miklós tervei szerint ma is működő romantikus templom épült. Egyes adatok szerint 1841-ben, mások szerint 1857-ben pusztított tűz a faluban, de – Dévényi Tamás Ybl-díjas építész szerint – lehet, hogy mindkétszer. Az biztos, hogy 1857-ben leégett a templom is, mert Esterházy Miklós rövidesen megkereste Ybl Miklóst, hogy tervezzen egy újat. A részletek nem pontosan ismertek, de fennmaradt egy levél 1860 novemberéből, melyben Ybl Miklóstól ismét kérik a környei templom terveit, miután azok elvesztek és egyre sürgetőbbé vált Isten házának felépítése. A templom végül 1865-66 között épült meg, a magyar építészet csodálatos romantikus időszakában, amikor – igaz – régies modorban dolgoztak, mégis kreatív megoldásokat is alkalmaztak.
(A templom tere 2012. augusztus 4-étől Környe Község képviselő-testületének egyhangú döntésével és a Szentszék jóváhagyásával a „Boldog II. János Pál pápa tér” elnevezést viseli.)
A templom újjáépítésének és újraszentelésének 150. évfordulójára, 2016. augusztus 7-ére készített tablók elektronikus formában a csatolt dokumentumokban tekinthetők meg.
Hittel átélt ünnepek és dolgos hétköznapok
Szemelvények az egyházközség életéből
Ybl által tervezett magyarországi templomok
Gyors fejlődés a kiegyezés után
A kiegyezés és a reformkor időszakában Esterházy Miklós a fejlett mezőgazdasági kultúrát is meghonosította. Kialakult a nagybirtok- rendszer, biztos megélhetést adva az itt élőknek. A rohamos fejlődést a környező városok, falvak iparosítása, a villamos energia egyre nagyobb használata hozta meg. Megépült a Környe – Pápa vasútvonal. Kisfaludy Mihály helyi tanító kezdeményezésére 1879-től magyar nyelven folyt az oktatás.
A kiegyezés után Környe gyors fejlődésnek indult. Itt alakult meg az első vidéki hitelszövetkezet Koch Adolf plébános vezetésével 1887-ben. Egy évvel később új iskola, plébánia, majd óvoda épült. Posztoczky Károly földbirtokos Erdőtagyoson csillagvizsgálót és meteorológiai megfigyelőállomást alapított. (Posztoczky Károly csillagászati munkásságát azzal ismerték el, hogy kisbolygót neveztek el róla, amely a Mars és a Jupiter között kering. 6,4 év alatt kerüli meg a Napot. A kisbolygót 2001. február 27-én fedezte fel Sárneczky Krisztián és Derekas Alíz a Mátra-hegységben, az MTA Piszkéstető Obszervatóriumából. Felfedezésekor a 2001 DQ86, később a 178796 jelzést kapta az égitest. A felfedezők javaslata alapján 2009. augusztus 6-án a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) a végleges (178796) Posztoczky kisbolygó nevet adta.)
Környebánya
1911. február 9-én Környe határában a felszíntől 2-3 méter mélységben jó minőségű barnakőszenet találtak, itt külszíni műveléssel májusban indult meg a termelés. A település elnevezése a javaslatok alapján mindenképpen Környéhez kellett, hogy kötődjön, mivel a földtulajdonosok türelmesen kivárták a fellendülés időszakát és erkölcsileg is támogatták az új ipari létesítményt. Először a Környei-Bánya, majd a Környebánya nevet kapta, amelyet büszkén emlegettek akkoriban a környék lakói.
(Környebánya állandó lakóinak száma évek óta stagnál, meghaladja a 250 főt. A községrészen ma már minden biztosított, ami egy település működéséhez szükséges: egészségügyi alapellátás, internet, kábeltelevíziós rendszer. A helyiek 2009 nyarán vehették birtokba a megújult Közösségi Házat, amely azóta is tartalmas programok, kulturális és ünnepi események színtere. Az intézményben a Környebánya múltját, bányászathoz való kötődését felidéző fotó- és történeti emlékhelyet is kialakítottak. A Környei-Bánya száz esztendővel korábbi megalapítása előtt 2011 áprilisában ünnepi programokkal tisztelgett a környei önkormányzat. A centenárium alkalmából a helyhatóság bányászzászlót adományozott a községrésznek, kiadványt jelentetett meg, s az elődök tiszteletére emlékművet állíttatott.)
Környebánya füzet - A Környei-Bánya 100 éves gyökerei
A felújított Községháza
1927-ben felépült Környén az új községháza, amely a mai napig az eredeti funkcióját tölti be, az önkormányzati tevékenységnek biztosít otthont.
(Az épület 150 millió forint értékű rekonstrukciójáról 2009-2010-ben gondoskodott a helyhatóság. A beruházás során nemcsak a korábbi 310 négyzetméter alapterületű épület teljes felújítására került sor, hanem 225 négyzetméterrel való bővítésére is, melyhez az önkormányzat már évekkel korábban megvásárolta a szomszédos ingatlant. Így a különböző ügyfélfogadó, ügyintézői, tárgyaló helyiségek, s házasságkötő terem, képviselői iroda mellett biztosított a hely a nemzetiségi önkormányzatnak is.)
A jogtalan kitelepítés és annak emlékművei
A nemzetközi politikai elvárásoknak megfelelően 1947. augusztus 27-én Környén is jogtalan kitelepítés történt. Az őslakosság nagy részét csekély ellátással zárt teherkocsikba kényszerítették és Németországba szállították. Helyükre felvidékről, Csallóközből telepítettek át magyar ajkú családokat, több família Tardoskeddről érkezett az ottani kitelepítés időszakában.
A történelem kényszerű népességmozgásainak emlékére a leszármazottak és hozzátartozók oszlopot állítottak a templom parkjában, 2007-ben pedig a Német Kisebbségi Önkormányzat a helyhatósággal együttműködve emlékművet készíttetett a vasútállomás mellett, azóta ott hajtanak fejet a tragikus történelmi esemény elszenvedői előtt. A kitelepítésnek állít emléket az Alkotmány u. 78. sz. alatt található Közösségi és Tájház is, melyet 2008 júliusában avattak fel.
A község új intézményének a döntéshozók fontos szerepet szántak. Egyrészről meg kell őriznie Környe messzire nyúló múltját, másrészről hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az itt élő embereknek a „Környe” szó valóban szűkebb hazájukat jelentse. A tájház feladata Környe múltjának megőrzése, kiemelten a községbe a XVIII. században betelepített német ajkú lakosság történelmére, tárgyi emlékeinek bemutatására, míg a közösségi ház a településen élők társadalmi életéhez biztosít színteret, legyen az önkormányzati, intézményi, családi esemény, osztálytalálkozó vagy egy cég kisebb rendezvénye. A házból telepítették ki 1947. augusztus 27-én Beck Istvánt és családját, így a tájházban megtalálhatók a korabeli fényképek, s az a zsák is, melyben ingóságaikat vitték magukkal a kitelepítéskor. Ezeket a tárgyi emlékeket a család bocsátotta az önkormányzat rendelkezésére. A kitelepítés után, a kényszerű lakosságcsere során a Felvidékről származó Gáspár család költözött a házba. Mivel a házaspár leszármazottak nélkül hunyt el, haláluk után a ház az önkormányzat tulajdonába került.
A Művelődési Ház
Az 1960-as években új kultúrközpont épült a faluban, melynek felújítására sikerrel pályázott az önkormányzat, a megújult Művelődési Házat 2013. március 21-én vehették birtokba a környeiek.
(A 45 esztendős épület rekonstrukciója a Darányi Ignác Terv Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében valósult meg, összértéke 128 millió forint, az elnyert támogatás összege 52.597.414 Ft. A fejlesztés tartalmazta légtechnikai berendezés telepítését, külső szigetelést, magas tető építését, valamennyi nyílászáró cseréjét, festést, mázolást, akadálymentesítést, mely a kerekesszékkel közlekedők számára a bejáratnál egy emelőrendszert is biztosít, épületgépészeti rekonstrukciót, s a színpad mögötti épületrész eredeti funkciójának visszaállítását. A helyi televízió stúdióját a régi mozigépész teremben alakították ki, így a színpad mögött ismét öltözők találhatók. A színházterembe új hang- és fénytechnika került, a színpadi függönyöket és a székeket is lecserélték, illetve az aljzatot padlószőnyegezték. A színházi fix székek száma a korábbi 300-ról 273-ra csökkent, így a mozgáskorlátozottak kerekesszékkel is látogathatják a különböző előadásokat, programokat a színházteremben is.)
Birtokba vettük a megújult Művelődési Házat
Kisfaludy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Az általános iskola új, korszerű épülete 1980-ban készült el, amely 2001-ben Kisfaludy Mihály tanító, iskolaigazgató nevét vette fel, s ma már művészeti oktatást is biztosít.
Az intézmény 2 épületben, 25 osztályteremmel működik, ebből 9 szaktanterem, közel 600 m2-es tornateremmel, 100 fő befogadására alkalmas ebédlővel és főzőkonyhával rendelkezik. A gyerekek létszáma 280-300 fő között mozog, a művészeti tagozatos (grafika, illetve néptánc) diákok száma átlagosan 150. Az iskola 2008-ban elnyerte a „Kiválóra minősített művészetoktatási intézmény” címet. A hatályos köznevelési törvény értelmében a fenntartói feladatokat 2013 januárjában az állam vette át, működtetője 2016. december 31-éig továbbra is az önkormányzat volt, 2017. január 1-jétől az állam. 2019 őszétől az “Örökös Ökoiskola’ cím birtokosa.
Környei Vackor Óvoda és Bölcsöde
A környei Vackor Óvoda évtizedeken keresztül, 2013 novemberéig két különálló épületben, egymástól földrajzilag nagyjából 1 kilométernyi távolságban, összesen 750 négyzetméteren folytatta oktatási, nevelési tevékenységét 6 csoportban.
Az intézmény új épületének megépítése évek óta napirenden szerepelt, majd pályázati forrás hiányában a község képviselői 2010 decemberében úgy határoztak, hogy önerőből valósítják meg. A közbeszerzési eljárás elhúzódása és a régészeti felügyelettel zajló tereprendezés miatt végül az építkezés a 2012. szeptember 4-ei alapkőletételi ünnepséggel kezdődhetett meg hivatalosan is, s zárult le 2013 novemberében az ünnepélyes átadással.
Az 530 milliós beruházással megvalósított, 1600 négyzetméter alapterületű épületben 7, egyenként 60 négyzetméteres óvodás csoportszobát alakítottak ki a hozzájuk tartozó öltöztetőkkel, mellékhelyiségekkel, kiszolgáló terekkel, s a kicsiket egy 120 négyzetméteres tornaterem, valamint csoportonként saját terasz és virágágyás várja. A Vackor Óvoda 2-es telephelyének szomszédságában 2011 decemberében adták át azt a 600 négyzetméteres játszóteret, amely az ez idáig 39 millió forintos kiadással járó új udvarnak is része. Az intézmény két bölcsődei csoporttal is bővült, így összesen legfeljebb 196 óvodás és 28 bölcsődés apróságról gondoskodhatnak az épületben.
769 millió forint értékű fejlesztés községünkben
A szabadtéri környezet végleges kialakítása 2014. szeptember 1-jén fejeződött be. Az önkormányzat első ütemben 39, majd a másodikban 86,6 millió forintot fordított az udvar kialakítására.
A területen 94, a későbbiekben árnyékot biztosító fát, 15 fenyőt és pontosan 2 742 cserjét ültettek el. Az óvodai csoportok részére a korábban elkészült 7 virágágyás mellé ugyanennyi veteményes kertet, valamint a bölcsődések és ovisok számára kerítéssel elválasztott, külön játszóudvart alakítottak ki úgy, hogy a gyerekek akkor sem maradnak játszóeszköz nélkül, ha valamennyi csoport egyszerre, egy időben szeretné a friss levegőn tölteni az időt. A gyerkőcöket két, egyenként 200 m2-es labdázó rét, hat, összességében 120 m2-nyi homokozó és kétcsúszdás óriás csúszdadomb is várja.
A Környei Vackor Óvoda és Bölcsőde két tervezője Páll Ákos és Sárfy Tibor 2014 októberében az Év Háza Komárom-Esztergom megyében pályázat középület kategóriájának I. díját nyerte el. A pályázatokat Bálint Imre DLA Ybl-díjas építész elnöklésével olyan neves szakemberek értékelték, mint Dr. Winkler Gábor építész, a műszaki tudományok kandidátusa, MTA doktora és Krizsán András DLA Ybl-díjas építész.
Az Év Háza a Környei Vackor Óvoda és Bölcsőde
Az új faluközpont
Környe új faluközpontját 2014 októberében vehették át a falubeliek.
Az önkormányzat évekkel korábban arról határozott, hogy intézményeinek, közterületeinek felújítását anyagi lehetőségeinek figyelembe vételével úgy valósítja meg, hogy azok illeszkedjenek Környe új faluközpontjának terveihez, amely egy területre koncentrálja a legfontosabb hivatalokat, intézményeket, szolgáltatókat. A Polgármesteri Hivatal és a Művelődési Ház maradéktalanul megfelelt a földrajzi szempontoknak, ezen épületek esetében teljes külső és belső rekonstrukcióra került sor, majd megépült az új óvoda és bölcsőde. Az építési munkálatokkal párhuzamosan készült el a község új főtere, amelynek megközelíthetősége két oldalról biztosított gépjárművel és gyalogosan. A beruházás második ütemében következett a tér végső képének kialakítása, a leromlott állapotú épületek elbontása. A tóba nyúlva egy látványterasz is készült, ahonnan csodálatos panoráma tárul a sétálók elé. A tér ünnepélyes átadására 2014 októberében került sor. A tóparti sétány mellett közel 50 fát, 1 177 örökzöld és 1 867 lombhullató cserjét ültettek el a kialakítás során, a zöldfelület meghaladja az 1 600 négyzetmétert, a díszburkolat pedig majdnem 2 500 négyzetméter. A pihenésre, beszélgetésre vágyókat 15 pad, a lugas alatt 4 asztal garnitúra várja, a sakk kedvelői pedig hatalmas csatákat vívhatnak a rögzített, ülőkékkel ellátott sakkasztal ülőkével. Egy több mint 100 éves emlék is ékesíti az új főteret: a régi iskola udvaráról a tér szélére helyezték át azt az emléktáblát, amelyet a felirat szerint 1898-ban állítottak Erzsébet királyné tiszteletére. Az új faluközpont legnagyobb attrakciója a Jura mészkő borítású szökőkút 48 oldalsó és egy központi fúvókával, fényjátékkal.
Ma már az új főtértől indulva 1-2 perces sétával elérhetővé válik az általános iskola, óvoda, Polgármesteri Hivatal, Művelődési Ház, Római Katolikus Templom, Takarékszövetkezet és Posta, s nem utolsó sorban nagyobb látogatószámú, kulturális szabadtéri rendezvények megszervezését is lehetővé teszi a méltó környezet.
2018. augusztus 11. jeles eseményei
Környére érkezett a Szent Korona hiteles másolata, lezárult a Római Katolikus Plébánia műemlék épületének rekonstrukciója, Trianoni emlékművet avattak – valamennyi kiemelkedő, jeles esemény krónikája egyetlen naphoz kapcsolódóan, 2018. augusztus 11-ei keltezéssel íródott a falu képzeletbeli történelemkönyvének lapjaira.
Azon a napon a Magyar Koronaőrök Egyesületének tagjai kíséretében a Polgármesteri Hivatalba érkezett elsőként a Szent Korona hiteles másolata, majd körmenet kísérte a Római Katolikus Templomhoz, ahol Spányi Antal megyéspüspök tartott szentmisét, majd a résztvevők a 72 millió forintból felújított plébánia ünnepélyes átadásán vehettek részt. A felújítás gondolata már a kilencvenes években felmerült, hiszen a település legrégebbről megmaradt, klasszicista épületének vakolata málladozott, a tető több helyen is javításra szorult. A többi között ezzel a céllal hozták létre a Három Királyok Alapítványt, melyben a plébániáért, a templomért tenni akaró helyi emberek dolgoztak és dolgoznak. Elkészítették a felújítás terveit, és pályázati, illetve saját forrásból tervezték az épület rekonstrukcióját. Az első nagy lépést 2013-ban tették meg, amikor az alapítvány pályázati forrásból új födémet és tetőt készíttetett. A munkálatok folytatására azonban sajnos már nem sikerült újabb forrást szerezni, ezért 2016-ban az önkormányzat úgy döntött, hogy a mindenkori költségvetésében elkülöníti a szükséges fedezetet. A felújítás elkezdéséhez viszont szükség volt a tervek aktualizálására, a különböző hatósági engedélyek beszerzésére. Az áttörést a 2017-es év vége hozta meg, amikor már minden szükséges dokumentum, hozzájárulás rendelkezésre állt, ezt követően kezdődhettek meg a munkálatok. A plébánia szomszédságában, a Környe és Tardoskedd közötti 10 esztendős partnerkapcsolati jubileum alkalmából elültetett barátságfa mellett avatták fel 2018. augusztus 11-én a Trianoni emlékművet is. Az alkotó, M. Nagy József nevéhez köthető a környei Betlehem is, melyben az ő szobrai találhatóak. A Trianoni emlékmű alapja, talapzata a történelmi Magyarország hiteles térképe, amely érzékletesen mutatja be a széttöredezettségét. „Ezen az alapon elhelyeztem egy nagy oszlopot, amin a Szent Korona ábrázolása látható. Az oszlop négy oldalára a négy világtáj felé fájdalmas asszonyokat faragtam – jellemezte művét az átadáskor az alkotó.
2022: Püspöki áldás a felújított környei templomra
Évszázadok óta Környén tartják Magyarország első búcsúját, hiszen a község Római Katolikus Vízkereszt Templomát a Három Királyok tiszteletére szentelték fel, valamikor közkedvelt búcsújáróhely volt. Az ország első búcsúját 2022-ben január 9-én tartották, a szentmise keretében Spányi Antal megyés püspök áldotta meg az állami és önkormányzati támogatásból, valamint az adományozók jóvoltából felújított, 155 éves templomot.
Bár a korábbi 30 évben a templom állagmegóvása folyamatos volt, az időjárás viszontagságai és a templomot körülölelő úthálózat nagy forgalma miatt 2010-től az épület külső vakolata, az ablakok körüli párkányok, a tetőzetnél a koszorú külseje erősen sérült, ezért Visnyei László a plébánia átvétele után már az első tanácsadó testületi gyűléseken, 2020 nyarán szorgalmazta a templom állagmegóvó feladatait és a település katolikus közösségének lelki, kulturális és oktatási programjainak megvalósítását. Októberre el is készültek a tervek és 15 millió forintos céltámogatást nyertek el a Magyarország Kormánya, a Miniszterelnökség Egyházi és Nemzetiségi Kapcsolatokért Felelős Államtitkársága által kiírt Egyházi épített örökség védelme pályázaton. A szakhatósági engedélyek/hozzájárulások megszerzése után a kivitelező elsőként a vízelvezetés problémáját, a vizesedés megszüntetését oldotta meg, majd következett a templom külső vakolatának javítása, a falazat újraszínezése, a bejárati nyílászárók, valamint a sekrestye ablak cseréje/restaurálása. A kőműves munkákat a J. G. Mester Építőipari és Szolgáltató Kft., alvállalkozóként Jakab Norbert, valamint a festési munkákat Kardos Dávid egyéni vállalkozók, a nyílászárók cseréjét, felújítását az Eck-Fa Asztalosipari és Kereskedelmi Kft. végezték. A felújításban részt vevő helyi cégek a munkavégzésük során törekedtek a községben található üzletek által kínált alapanyagok felhasználására, beépítésére.
A plébánia a BF Restaurátor Művész Kft-t kérte fel, hogy végezzék el a szószék és a főoltár kutatását, valamint készítsék el a restaurálási terveket, a 6,5 millió forintos felújítást a környei önkormányzat 5,2 millió forinttal támogatta. A több mint 2 hónapig tartó munkálatok során a szakemberek faanyagvédelmi szerrel történő célzott kezelésről, szerkezeti javításról, a felület kopásainak és sérüléseinek retus technikákkal történő javításáról, majd a lakkozás helyreállításáról, a díszek aranyozásáról, ezüstözéséről, metálozásáról gondoskodtak.
2021 szeptemberében a Német Nemzetiségi Önkormányzat Környe megrendezte az első környei bornapot, melyen 6 borosgazda, Králl János, Tar Domokos Géza, Horváth Béla, Kerecsényi József, Geiszt József és Wittman Ferenc felajánlotta a 300 ezer forint értékű bevételét a Háromkirályok Alapítvány számára. Az alapítvány a támogatásból a szembemiséző oltár felújítása során az oltár fed- és hátlapját cseréltette ki tardosi vörösmárványra, valamint csiszoltatta újra a rajta található díszítőelemeket.
Püspöki áldás a felújított környei templomra
A kulturális élet
Környe kulturális élete is rendkívül színes, köszönhetően a civil szervezeteknek és hagyományőrző csoportoknak, valamint természeti adottságainak, hiszen a község területén egy 30 hektáros tó is találhatóan gyönyörűen rendezett és folyamatosan karbantartott sétánnyal, parti résszel. A rendezvények sorából kiemelkedik a Nemzetiségi és Sörfesztivál, a Családi Majális, a Pünkösdi Vígasságok, a Gyermeknap, és az adventi programok, valamint a Művelődési Házban tartott színházi előadások, melyek kistérségi szinten vonzzák a nézőket.
Környei Ipari Park
Tatabánya és Környe 1997 óta működtet közösen ipari parkot, miután a közigazgatásilag szomszédos megyeszékhely rendelkezésre álló területei „elfogytak”. A környei területen működő társaságok száma az eltelt években szépen gyarapodott, ma már olyan cégek találhatók itt és teremtettek, teremtenek munkahelyeket, mint az AGC autóüveggyár, a Bridgestone Tatabánya Termelő Kft., Henkel Magyarország Kft., LOTTE Chemical Kft. és a Becton Dickinson Hungary Kft.
Környén a beruházások, rekonstrukciók anyagi hátterének alapját az ország talán legdinamikusabban fejlődő ipari parkjában működő társaságok, a környei vállalkozók és lakosok adóforintjai biztosítják. A település identitását a község sajátosságait, a Környén élők ügyességét, munkaszeretetét tükröző helyi termékek őrzik, melyekre szintén méltán lehet büszke minden falubeli.
Környe elismerései
Környe a „Magyarországi Falumegújítási Díj a fenntartható falufejlesztés kiváló színvonalú megvalósításáért – 2013.” cím, valamint a pályázat egyik kiírója, a Vidékfejlesztési Minisztérium különdíjának birtokosa, 2019-ben elnyerte a “Magyarországi Falumegújítási Díjat”, valamint a Magyar Innováció és Hatékonyság NKft. Virtuális Erőmű Programja keretében az energiatudatos önkormányzat címet.
Az Európai Falumegújítási Díj pályázat 2022. évi eredményhirdetésén Ausztriában ARANYMINŐSÍTÉST vehetett át Beke László polgármester és Orlovits Tímea jegyző.
A nemzetközi ítészek értékelése szerint Környe nagyszámú, példaértékű intézkedéssel lépésről lépésre hajtotta végre a kiváló színvonalú, fenntartható falufejlesztést. Az intézkedések közül kiemelkedik a munkahelyteremtés, a példaértékű tó-revitalizáció, valamint a környezettudatosság és a tudatos erőforrás-használat, mely már az óvodai és iskolai nevelés során is innovatív formában jelenik meg. Figyelemre méltóak az energiatudatosság terén tett erőfeszítések, a gazdag kulturális élet, az épületállomány sikeres megújítása és revitalizációja, valamint a magas színvonalú szociális felelősségvállalás, melyek egy sor értékes intézkedéshez vezettek. A helyi fejlődés alapja, egyszersmind mozgatórugója az élet valamennyi területén jelen lévő, aktív, elkötelezett helyi közösség. Környe minden kétséget kizáróan megfelelő helyi válaszokat talált a globális kihívásokra.
Európai Falumegújítási Díj: Aranyminősítés
Magyarországi Falumegújítási Díj Környének
Energiatudatos tanúsítvány a környei önkormányzatnak és az iskolának
