A kiadó vezetője a Német Nemzetiségi Önkormányzat Környe meghívására érkezett a településre, s bár a könyvbemutatón zömmel idősebbek vettek részt, Tirhold Kármen elnöktől megtudtuk, hogy a nemzetiségi önkormányzat az iskola könyvtári állománya számára is vásárol a könyvekből, hiszen a cél, hogy megismertessék a fiatalokkal a régi svábok életét, a betelepítésüket, kitelepítésüket, és azt követően az életüket.

A szerző műveinek kiadása néhány éve szerepel a kiadó programjában. A történet a svábok bejövetelével kezdődött, és végül egész érdekes történetszálak kerekedtek ki ezekből a regényekből – mondta el Lóczy István. Adam Müller-Guttenbrunn 1923-ban Bécsben hunyt el, a bánáti svábok nemzeti írója volt. Kis faluban született, pontosan ismerte a világát, és fontosnak tartotta, hogy ezeket a hagyományokat kutassa, Bécsben rengeteget időt töltött a levéltárakban, hogy tisztázza a történeti vonatkozásokat, és a saját emlékeiből is építkezett. A könyvbemutató résztvevői ezúttal a „Sváb családregény”, az „Egy ifjú sváb viszontagságai Magyarországon”, és a „Szülőföld harangjai” című regényekkel ismerkedhettek meg. Bár a három könyv a betelepítés korszakát is felidézi, de inkább az 1800-as évek falusi társadalmát, falusi világát mutatja be, amelyről írott forrás viszonylag kevés van. Az időrendben a legutolsó „Sváb családregény” 1918-ban született, de a háborúról nincs benne szó. Az 1848-at követő évtizedekben játszódik, egy „sváb” iparoscsalád sorsán keresztül mutatja be a falu, az egész német közösség életét, gondolkodását. A jólétet senki sem kapta ajándékba. A regény szemléletesen ábrázolja a „svábok” áldozatait a családjuk boldogulása érdekében: az első telepesek súlyos döntését, a szeretett Óhaza elhagyását, a gazdák szakadatlan munkáját a földeken és a házuk körül, a kisebb gyerekek mostoha sorsát, mivel a földeket nem osztják szét, és az iparos legények több évig tartó vándorútjait azért, hogy elsajátítsák a mesterségüket.