Kidanolták, kitáncolták a májfát

A környei Pünkösdi Vígasságok immáron hagyományosan a Közösségi és Tájháznál vették kezdetüket, ahol Tirhold Kármen, a Német Nemzetiségi Önkormányzat Környe elnöke köszöntötte a jelenlévőket, és szólt a májusfa hagyományáról: magyar nyelvterületen általában május elsejére virradóra állították. A májusfák készítése a legények feladata volt. Éjszaka vágták ki az erdőn, és május elsejére virradóra többnyire titokban állították fel a helyi szokásnak megfelelően a lányos házakhoz, illetve a középületek, kocsmák elé. A szalagos fa a mai napig jelzi a tavasz és a szerelem érkezését Környén. A májusfa kitáncolása a hónap utolsó szombatján, de legkésőbb Pünkösdkör történik… A falu májusfáját a néptáncos gyerekek énekelve körbe táncolják, míg a legények kiássák. A döntés után közös mulatsággal búcsúztatja a falu lakossága a tavaszt.
Így történt ez Környén is: a Közösségi és Tájháznál a Német Nemzetiségi Dalkör nótáit és a közös polkát követően a Burschen Kapelle muzsikájára döntötték ki a májfát hagyományőrző környei legények, Hetzl Gábor, Daróczi Tibor, Králl Zoltán, Tisch Gábor, Králl Márton és Králl Péter.
A májusfa színes szalagjaikkal valamikor a katonák kalapjait ékesítették tovább, Környén pedig a táncos apróságok fedezték fel pár esztendeje, hogy milyen díszesek a kis copfocskákon, az ingecskék hajtókáin, így ezúttal is szorgalmasan gyűjtögették. Ezt követően indulhatott a zenés felvonulás a Művelődési Ház elé, ahol a legények gyakorlottan emelték ki és fektették el a májfát, hogy a gyerekek, felnőttek újabb szalagokat gyűjthessenek emlékbe, s hogy következhessen a mulatság a főtéren, ahol a tikkasztó hőség ellenére szép számmal gyülekeztek a pünkösdi vígasságok hírére.
Jól tudták a régiek, ilyenkor meg kell állni egy pillanatra. A nagy nyári munkák előtt ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért. Erre szolgált a Pünkösd, a húsvét utáni ötvenedik nap. A templomokban évről évre megemlékeztek erről a napról, a lángnyelveket a pünkösdi rózsa szirmaival helyettesítették, a Szentlélek jelképeként fehér galambot repítettek szabadon. A lányok és asszonyok bíborvörös ruhába öltöztek, befont copfjukat a hagyomány szerint a bal vállukra kanyarítva, a férfiak felöltötték ünneplőjüket, és kezdődhetett a mulatság. – köszöntötte a téren a vendégeket Tirhold Kármen, s ajánlotta figyelmükbe a valóban színes pünkösdi műsorcsokrot.
Elsőként a Hagyományőrző Német Nemzetiségi Gyermekcsoport érkezett Klúber Petra és Wéberné Kürti Anna vezetésével, bájos műsorukkal elragadtatva a vendégeket, és ismét igazolva, hogy élő a hagyományőrzés Környén. Őket követte citeramuzsikával, ének- és gitárszóval Bolemányi Magdolna, Galgovics Ágh Adrienn és Bozó Kucskár Anikó a magyar dalkör képviseletében pünkösdi dalcsokorral, majd az általános iskola művészeti tagozatának Vízöntők Táncegyüttese mutatott be pünkösdi összeállítást. Az 1993-ban alakult Német Nemzetiségi Dalkör is ismét bizonyította, hogy nem véletlenül ünnepelhetik jövőre három évtizedes fennállásukat, Csanálosi László vezetésével és harmonikakíséretében csendültek fel a szebbnél szebb sváb énekek. Nem kis feladatra vállalkozott a szikrázó napsütésben a Schwung Tanzgruppe, melynek tagjai hagyományos viseletben ropták a keringőt és polkákat, zárásként az urak a közönség vastapsa mellett megérdemelten nézhettek a söröskorsó mélyére.
A májfadöntést és műsort idén is Pünkösdi batyus-bál követte a főtéren, a talpalávalóról, mulatságba érkezők szórakoztatásáról estébe nyúlóan a kecskédi Burschen Kapelle gondoskodott.