Idén a feladatfinanszírozás keretében – az iparűzési adó erősségünkre tekintettel – általános működési feladatellátásra, az óvodai és bölcsődei feladatellátásra, a gyermekétkeztetés működési kiadásaira és a közművelődési feladatellátásra kap önkormányzatunk állami hozzájárulást, melynek összege 373.821.649 Ft, ezzel szemben elvárt adófizetési kötelezettségünk 528.810.069 Ft. Tehát Környe központi feladatfinanszírozás nélkül működik… és ez az összeg még nem tartalmazza az áfa fizetési kötelezettségeinket, ami majdnem további félmilliárd forint.  A fentiek fényében teljesen érthetetlen számomra, hogy miután több mint fél milliárd forintot befizetünk a központi költségvetésbe elvárt adóként, miért kapunk 6 milliót rezsitámogatásra? Ez csupán a pénz oda-vissza mozgatása a bankrendszerben – hangzott el a környei falugyűlésen Beke Lászlótól március 6-án a Művelődési Házban, ahol a polgármester és Tirhold Kármen, a Német Nemzetiségi Önkormányzat Környe elnöke adott számot az elmúlt időszak eseményeiről.

A településvezető az elmúlt év eseményei közül elsőként Környe eddigi legnagyobb, nemzetközi porondon elért sikerét emelte ki: 2022. május 12-én, az ausztriai Hinterstoderban rendezték a 2020. évi Európai Falumegújítási Díjak átadásának ünnepségét. Az ünnepségen Környe arany fokozatú elismerésben részesült. Nagyon fontos hangsúlyoznom, hogy ilyenkor nem csupán az önkormányzat munkáját értékelik, hanem az egész falu működését, a civil szervezeteket, a rendezvényeket, a közösségi eseményeket, a gazdasági élet alakulását veszik figyelembe a zsűrizésnél. Tehát ez a díj Környét, ez által minden környei lakost megillet. Erről a helyről is kifejezem önkormányzatunk köszönetét településünk lakói felé azért a közös munkáért, mellyel kiérdemeltük ezt a nívós díjat – fogalmazott, majd az elmúlt évi fejlesztések ismertetésekor – a többi között – elmondta, hogy a bölcsőde kivitelezőjének kiválasztására megismételt közbeszerzési eljárás sikeresnek bizonyult, de az építkezés elején felmerültek olyan közmű kiváltások, melyek nem voltak tervezhetőek, ezért a beruházás véghatárideje májusról augusztusra változott.

2022. első félévében havi rendszerességgel részt vettem a környei elkerülő úttal kapcsolatos megbeszéléseken. Az egyeztetési folyamat végén a szakmai zsűri kiválasztotta a javasolt nyomvonalat. A kijelölt nyomvonallal kapcsolatban a megyei Kormányhivatal a környezeti hatásvizsgálat lefolytatása iránti eljárás során közmeghallgatást tartott december 12-én. A közmeghallgatáson részt vettek a nyomvonalhoz legközelebb lévő telkek tulajdonosai, így közvetlenül tudtak kérdéseket feltenni a tervezőknek és a hatóság munkatársainak. Az eljárás lezárása után megindulhatott az engedélyes tervek készítése. Az elkerülő út tervezésének ügye továbbra is zöld utat kapott a minisztériumban – tájékoztatott az elkerülő úttal kapcsolatos történésekről.

A közüzemi díjak jelentős megemelkedése miatt hozott intézkedések sorát ismertetve elmondta, hogy ahol lehetséges, ott alternatív fűtési módot használ az önkormányzat, amennyiben az gazdaságosabb. Ahol lehetőség nyílt rá, ott hűtő – fűtő klímákat szereltettek fel, és októberben beregisztrálták az önkormányzat intézményeit, épületeit napelemes bővítésre, így amikor a jogszabály lehetővé teszi, akkor elkezdhető a napelemek telepítése, illetve alternatív fűtési rendszer kialakítása.

Az elmúlt évről áthúzódó beruházásokról elhangzott, hogy a Rózsa utca felújításának befejezése március végére várható: 5,5 méter széles lesz az utca és közel 50 parkoló létesül. A Sport épület bővítése és korszerűsítése 2024 februárjára fejeződik be, a jelenlegi 370 m2-ről 730 m2-re bővül, a hozzáépítés során 6 új öltözőt alakítanak ki. A Tatai úti lakópark közműterveit már tavaly megrendelte az önkormányzat, a hálózatfejlesztési díjakat pedig a gáz és a villany esetében be is fizette. A fejlesztésnek köszönhetően 42 építési telek alakul ki a következő években.

Bár az önkormányzat semmilyen hatáskörrel, befolyással nem rendelkezik a kérdésben, a polgármester természetesen szólt a Takarékbank környei fiókjának bezárásáról is. Mint elmondta, már két alkalommal tárgyalt regionális vezetőkkel, de mindkét esetben arról győzködték, hogy miért volt ésszerű döntés a fiók év végi bezárása. Az ő statisztikájuk azt mutatta, hogy a környei fiók alacsonyforgalmú volt, és nem volt gazdaságos a működtetése. Azt mondták, hogy volt olyan nap, hogy összesen három ügyfél volt a fiókban. Azt sem értettük, hogy a környei fiókot bezárták, a bokodi fiókot pedig továbbra is üzemelteti a bank. Erre az volt a válasz, hogy figyelembe kell venni a közelben lévő városban működő banktól való távolságot. A környei fiók 8 km-re van az oroszlányi fióktól, a bokodi pedig 6 km-re. Ez is jól bizonyítja, hogy mennyire megalapozott tények alapján döntöttek a bezárásról. Nem a bokodi fiók megmaradásával van baj, hanem a környei (és a többi) bezárásával. Azért is hihetetlen ez a döntés, mert a környei fiók egy ismerten nagy forgalmú út mellett található, nagyon jól megközelíthető, rendelkezik parkolókkal és a környező települések (Kecskéd, Vértessomló, Várgesztes) lakosainak is egy könnyen elérhető szolgáltatást nyújtott. Jól hangzott a szlogen, hogy a Vidék Bankja! – hangzott el Beke Lászlótól.

A polgármesteri tájékoztató után a Német Nemzetiségi Önkormányzat Környe elnöke, Tirhold Kármen számolt be a mögöttük álló évről és az idei tervekről, legfontosabb célként fogalmazva meg Környén élő német nemzetiségű lakosság érdekeinek képviseletét, jogainak biztosítását, a német közösség identitásának megőrzését, a német kulturális értékek közvetítését a többségi társadalom felé, a helyi általános iskolában folyó német oktatás segítését, fejlesztését, a németországi partnerkapcsolat ápolását.

A zene és tánc hagyományokon túl, – amik természetesen igen fontosak fennmaradásunk és identitásunk megőrzése céljából – hangsúlyt kívánunk fektetni a mindennapi életben felmerülő nemzetiséghez kötődő dolgokhoz, mint például a gazdasági hagyományok, a tradíciók ápolása és a közösségi élet – fogalmazott, hozzátéve, hogy egész éves tevékenységüket ezen célok megvalósítása vezérli, elkötelezett segítőik a Környei Németek Baráti Köre és a Német Nemzetiségi Dalkör tagjai, a Hagyományőrző Gyermekcsoport és a Schwung Tanzgruppe.

Az elnök ismertette az előző év rendezvényeit, a januári, immáron hagyományosnak tekinthető búcsút, a tollfosztást, a húsvéti kerepelést, amely tavaly tojásfa díszítéssel egészült ki, a Tavaszi Dalos találkozót, májfa állítást, a Bornapot, kiemelve a kitelepítés 75. évfordulójára szervezett 3 napos ünnepségsorozatot, filmvetítéssel, sváb ételkóstolóval, püspöki szentmisével, valamint a Művelődési Házzal közösen szervezett eseményeket. Évről évre próbálunk mindig új programokkal jelentkezni, idén a hagyományőrző disznóvágás volt az első, illetve, ami még előttünk áll, az egy harmonikatalálkozó és egy 30 éves jubileum, melyet a Német Nemzetiségi Dalkörnek szervezünk – tette hozzá az elnök.

A tájékoztatókat lakossági felvetések követték, az első kérdező azt nehezményezte, hogy úgy érzi: az általános iskola néptánc tanszakának produkciói nem kellőképpen reprezentálják Környe több száz éves sváb gyökereit, miközben – említette a példát – az óvodában szépen ápolják a hagyományokat. A polgármester válaszában elmondta, hogy már ő is hallott ilyen vélekedéseket szülők részéről, s leszögezte, hogy mindkét önkormányzat fontosnak tartja a sváb örökség megőrzését, ugyanakkor az állam a fenntartó. Magyarits Katalin intézményvezető arról beszélt, hogy az iskola és a művészeti iskola működését is 90%-ban meghatározzák különböző kötelezettségek, és arra hívta fel a figyelmet, hogy nem nemzetiségi iskoláról van szó, s hogy a néptánc oktatásnak a helyi hagyományok ápolása csak egy szelete. A kérdéskör végül azzal a tisztázással zárult, hogy ha már egy szeletként megjelenik a sváb múlt a néptánc tanszak életében, akkor „mindenki elégedett lesz”. Zárásul Tirhold Kármen elnök hozzátette, hogy a nemzetiségi önkormányzat minden segítséget megad.

Egy másik kérdésre válaszolva Beke Lászlótól elhangzott, hogy a multifunkciós csarnok építése nem véglegesen, hanem bizonytalan időre került le napirendről, az önkormányzat továbbra is keresi a hiányzó forrás előteremtésének lehetőségét. A korábban elkülönített 1.7 milliárd forint rendelkezésre áll, de 2.5 milliárdra lenne szükség, ezért nem kezdődhetett meg a beruházás.