A TV Maci 60. születésnapja alkalmából szervezett tárlat, amely – a többi között – bemutatja a Mackó szalont, Mackó Tanyát, Téli örömöket, Babaszobát, Mackó esküvőt, Mackó Iskolát, Mackó Bölcsődét, október 25-éig tekinthető meg hétköznapokon 10 és 17 óra között, hétvégén rendezvények ideje alatt.

„Ez a mackómese az 1960-as években kezdődött. Akkoriban a Magyar Televízióban a bemondók még esti mesét olvastak fel a gyerekeknek, és a gyermekműsorok szerkesztősége arra gondolt, hogy ezekhez az esti mesékhez készítenek felvezető és lezáró blokkokat. Ám ezekhez a filmecskékhez szereplők is kellettek! El is készült a főcím egy mackóval, aki este lefürdik, megmossa a fogát, megnézi az esti mesét, majd elmegy aludni.

De arra senki nem gondolt, hogy ez a mackó gyerekek példaképe lesz, és generációk nőnek fel történeteit csodálva.

A TV Maci figurájának „szülőanyja” Bálint Ágnes, aki a filmecske forgatókönyvét is írta. A mackó mellett a Magyar Televízió gyermekműsorok szerkesztőségében eltöltött évtizedek során olyan gyerekeknek szóló bábfilmek fűződnek a nevéhez, mint a Futrinka utca vagy Mazsola. A legelső TV maci 1963. április 15-én (Húsvét hétfőn) mutatkozott be, de a mackó a születésnapját október 23-án ünnepli, ami Bálint Ágnes születésnapja is egyben. A macit Lengyel Zsolt terve alapján Köber Tibor alkotta meg. 1963. április 15-én a rádióújságban ezt olvashatták a nézők: „Ettől a naptól fogva egy kis mackó is hallgatja az esti mesét!”

A TV Maci bemutatkozása a vártnál is jobban sikerült. A nézők nem egyszerűen mese előtti spotfilm szereplőjeként nézték, hanem valódi és különálló meseszereplőként. A Televízióhoz és személyesen Bálint Ágneshez záporoztak a kérdések a maciról:
Mi a neve? A maci fiú vagy lány? Van-e családja, hol az anyukája? Hol lakik? Öltözete? szokásai? Jár óvodába? A TV Maci első verziója közel húsz évig volt látható, a forgatás teljesen egyszerű módon egy lakásban berendezett stúdióban készült, és a mackó lakhelyét egy babaház adta. A mackó estéről estére lopta be magát a nézők szívébe és népszerűségét az is mutatja, hogy szinte nem volt az országban olyan ember, aki ne ismerte volna. Óriási kedvence lett minden korosztálynak.”

(forrás: emlekmacko.hu)

Telegdi Ágnes író, a „Barnabás mackó meséi” sorozat szerzőjének nevét az állatszerető gyerekek és szüleik jól ismerik. Bár eredetileg gyógypedagógusnak és magyartanárnak tanult, ma már úgy tartják őt számon, mint Fekete István női reinkarnációját – imádja az állatokat, óvja a természetet, ír, fotóz, könyveket ad ki, hogy minél többen felelősnek érezzük magukat a környezetünkért.

Szülei egészen pici kora óta minden vasárnap nagy kirándulást szerveztek, hogy a gyerekek sokat legyenek levegőn és életük szerves részévé váljon a természetjárás. Aztán erdei iskola, nyári táborok, sok balatoni és mátrai nyaralás alapozta meg, hogy életében kiemelkedő szerep jusson a természetvédelemnek. A kirándulás mellett az írás is korán rabul ejtette. Már gyerekként is szívesen írt novellákat, rövid meséket, naplót, úti beszámolókat. Nem volt váratlan lépés hát, amikor az egyetemen a gyógypedagógia mellé a magyar szakot is felvette tanulmányai közé.

Egy ideig gyógypedagógusként tanítottam – mesélte az írónő. – Azt talán nem mondhatnám, hogy akkor jöttem rá, mennyire fontos a vizualitás, hiszen a magam részéről mindig is vonzott a világ képi megjelenítése, de azt biztosan akkor tanultam meg, hogy a gyerekek számára mennyivel könnyebb átadni a tudást, ha képek is kísérik. Persze, pedagógusként ezt tudtam, de más tudni valamit és más megtapasztalni… A könyvsorozat egy játékkal, tréfával, kedveskedéssel kezdődött. Készítettem egy karácsonyi üdvözlőlapot az ismerőseimnek. De annyira jól sikerültek a beállított mackós képek, hogy felmerült, készíthetnék egy ilyen sorozatot, valami képregény-szerűséget. Az ötlet nekem is tetszett, de a képregény helyett a képes könyvet találtam megfelelőnek. Neki is álltam és össze is állítottam az első kötet anyagát. Így kezdődtek Barnabás mackó kalandjai. Csaknem minden tárgyat én készítek, magam találom ki a koncepciót, a környezetet, és hozzá természetesen a mesét is. A Barnabás Meséi sorozat ovisoknak szól. Hétköznapi történetek ezek, olyanok, amiket az óvodások is megélnek. Fontosnak tartom, hogy a gyerekek számára is felmerülő, apróbb-nagyobb problémák tükröződjenek a mesékben. Ebben az értelemben nem mesék, hanem megoldásra váró élethelyzetek, amiből a gyerekek sok mindent megérthetnek, a helyére tehetnek. Ugyanakkor azonban klasszikus mesék a szó legszorosabb értelmében: konfliktussal, csúcsponttal és megoldással. Mindig megoldással. Mert ebben a korban a gyerekek nagyon nehezen viselik a bizonytalanságot, a feszültségek fennmaradását, a megoldatlan, nyitott helyzeteket. Barnabás meséi viszont segítik őket abban, hogy a helyükre tegyék a dolgokat abban a világban, amely körül veszi őket…