Szeptembert a népi kalendáriumban „Szent Mihály havának” is nevezik. Országszerte emlékezetesek voltak a Szentmihályi vásárok, ahol nemcsak a szükséges holmikat tudták beszerezni a vásározók, de szórakozási és ismerkedési lehetőséget is jelentett számukra. Szent Mihály napja az év egy olyan időpontjára esik, amikor a természet változásai, az őszi időjárás beköszönte, és a gazdasági év fordulópontja miatt különös jelentőséggel bírt. Ekkor hajtották vissza a legelőről az állatokat a téli szálláshelyekre.

Erre a vásári forgatagra, már szeptember eleje óta készülődtünk.  Színes anyagokat, terméseket, süteményhez való alapanyagokat gyűjtögettünk a gyerekekkel. A nagycsoportosok vásári kikiáltókat, vidám nép-és gyermekdalokat gyakoroltak, melyet a tornateremben adtak elő az óvoda többi csoportja számára. Minden csoport szorgalmasan készítette a sok-sok vásárfiát. A szülők is lelkesen ötleteltek és a vásár napjára saját készítésű, kreatív portékákkal, süteményekkel leptek meg bennünket, amit ezúton is szívből köszönünk. A vásárt megelőzően a gyerekek a helyi zöldségeshez sétáltak el, ahol rácsodálkozhattak a gazdag árukínálatra, volt olyan csoport, amely ízletes csalamádét is készített.

A vásár helyszíne az óvoda aulája volt, ahol minden nagyobb csoport berendezhette a saját asztalait a portékákkal, ezeket felváltva árulták a gyerekek és óvónők hangzatos kikiáltók kíséretében. A többi gyermek a kis kosarát tele vásárolhatta. Egy „garasért”, vagy „ezresért” kaphattak finom csalamádét, színes karkötőt, zsákbamacskát, ezernyiféle édességet. A nap végén senki sem tért haza üres kézzel, mindenki találhatott kedvére való vásárfiát, a többségük „degeszre tömte” a kis kosárkáját, és büszkén mutatta társainak a kincseit.

A sokadalom célja a magyarságtudat erősítése, a gyökereinkhez való kötődés, és a néphagyományokkal való ismerkedés volt.

Mindenhez sok támogatást kaptunk a szülőktől, akiknek köszönjük, hogy egy nagyszerű Mihály napi vásárt tudhatunk magunk mögött ebben az évben is.

Jordán Holló Mónika, Kovács Mónika