arrow-left Vissza

Tisztelgés az aradi vértanúk előtt

Tisztelgés az aradi vértanúk előtt
Megemlékezés
2024. október 05.
A kedvezőtlen időjárás miatt a Kisfaludy Mihály Általános Iskolában tisztelegtek az aradi vértanúk mártírhalálának 175. évfordulóján az 1848-49-es szabadságharc kivégzett katonai vezetői előtt Környén. Az intézmény földszintjén kialakított emlékhelyen október 4-én Takács Karolina felkészítésében a diákok verssel, prózával idézték fel a 175 évvel ezelőtti eseményeket.

Megelevenedett a győztesek könyörtelen bosszúállása, a halálos ítéletek kimondása, melyet részletes meggondolások alapján felállított sorrendben hajtottak végre golyó és kötél által: a 13 vértanú közül a legidősebb Aulich Lajos volt 56 évesen, a legfiatalabb a német Leiningen-Westerburg tábornok alig 30 évesen. Volt köztük magyar, szerb, osztrák és német származású. De bármely nép fiai is voltak, a magyar ügyért adták életüket.

Aulich Lajos szerényen élt és szerényen halt meg. Nem volt felesége és menyasszonya. „Függni fogunk, uraim, mindnyájan függni fogunk. Én ismerem Ausztriát.”- mondta társainak, és igaza lett.

Damjanich János szeretett enni, inni, kártyázni, de veszíteni nem tudott. Szerb volt az anyanyelve, de azt mondta: „Aki Magyarországon született, az a magyar haza gyermeke.” Fiatal özvegyet hagyott maga után.

Dessewffy Arisztid a kegyeletteljes golyó általi halált kapta. A sors kegyetlen volt hozzá, első feleségét és gyermekeit elvesztette. Második feleségét a szabadságharc végén, 1849 júliusában vette el.

Kiss Ernő özvegy volt. Családi vagyonával is támogatta a honvédő harcot. Golyó általi halált kapott, gyerekei, unokái gyászolták.

Knézich Károly horvát katonacsaládból származott. Századosként, majd ezredesként harcol. 1849 májusában tábornoki kinevezést kap.  41 éves korában negyedikként akasztották fel.

Láhner György feladata a hadsereg lőszer-és fegyverellátása volt. Felesége olasz volt, egy ötéves kislányt hagyott árván.

Lázár Vilmos a kormány felhívására csatlakozott a nemzetőrséghez, ugyanis 1844-ben már kilépett a hadseregből. Golyó végzett vele.

Leiningen-Westerburg Károly német főnemes volt. Magyarul alig tudott. A felesége viszont magyar volt, két gyerekkel maradt özvegyen.

Nagysándor József a szabadságharc idején már nyugdíjas katona volt, de lelkesedésből csatlakozott a magyar ügyhöz. „Éljen a haza!”- kiáltással búcsúzott a kivégzésen. Menyasszonya gyászolta.

Poeltenberg Ernő osztrák tiszt volt, de magyar katonáival tartott. A hóhér elsőnek szólította. 36 évet élt.

Schweidel József golyó általi halált kapott. Fia szintén Aradon raboskodott, érte aggódott végig.

Török Ignác Gödöllőn született, hadi mérnök volt. Ő erősítette meg a komáromi várat. A hóhér másodiknak szólította.

Vécsey Károlyt utolsónak végezték ki. Mindenki tudta, hogy Szolnoknál nagyon összeveszett Damjanichcsal. Halála előtt kezet csókolt a halott szerb tábornoknak.

A hősök előtt tisztelgő műsor után az önkormányzat nevében Tirhold Kármen és Vadász Éva, a Német Nemzetiségi Önkormányzat képviseletében Wéber István, valamint a Kisfaludy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola képviseletében Krupánszki Gréta és Bartus Olivér hajtott fejet az emlékfalnál, a kegyelet virágait később a református temetőben található kopjafánál helyezték el.

Kapcsolódó galériák
Széchenyi támogatás logó Széchenyi támogatás logó