Tours-i Szent Márton 1700 éve született a pannóniai Savariában, de már gyerekként elköltözött innen. A legenda szerint annyira nem akart püspök lenni, hogy elbújt egy libaólban, de a libák annyira hangosan gágogtak miatta, hogy a tömeg megtalálta, és így is püspökké választotta. Tettei közül talán a másik legismertebb, amikor 18 évesen félbevágta köpenyét, hogy megossza egy koldussal, aki nagyon fázott a hidegben. Ugyanazon az éjszakán arról álmodott, hogy Jézus a fél köpenyt viseli. Az álom megerősítette Mártont elhatározásában, és másnap megkeresztelkedett. „A Márton-nap népszerűsége bár természetesen ez kevésbé nagy ünnepünk, mint a karácsony és a húsvét és munkaszüneti nap sem kapcsolódik hozzá, mégis úgy érzem, hogy népszerűsége országszerte, így nálunk is meglepően magas. Nálunk, magyaroknál ugyanis Márton különleges szerepet tölt be. Az a tény, hogy egyrészt innen származott, másrészt, hogy a kereszténység felvételének időszakában az ország védőszentje lett, elég magától értetődővé teszi ezt a népszerűséget – idézte fel november 16-án, a Márton napi hagyományőrző találkozó kezdetén Tirhold Kármen, a Német Nemzetiségi Önkormányzat Környe elnöke Szent Márton alakját, az ünnep üzenetét pedig így fogalmazta meg: segítsünk másokon és legyünk önzetlenek!

A Márton nap alkalmából rendezett jubileumi kórustalálkozón a Környei Németek Baráti Köre és Kultúregyesülete megalakulásának 30. évfordulóját is ünnepelték, a rendezvényt – többek között – Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő, dr. Szerencsés Gergely vármegyei alelnök is megtisztelte jelenlétével.

Még itt ebben a kis országban is nagyon sokfélék vagyunk. Különböző nézeteink, elképzeléseink, hiteink, elveink, hagyományaink vannak. Magyarország sokféleségének gazdagságához járul hozzá a Környén is évszázadok óta jelen lévő németség. Ennek a gazdagságnak a megmentésére és megőrzésére alapították meg 30 évvel ezelőtt a Környei Németek Baráti Köre és Kultúregyesületét. Ők is oroszlánrészt vállaltak abból a munkából, melynek köszönhetően a ma legkisebbjeinek is lehetősége nyílik megismerni, a Környén több mint 250 éve jelen lévő német nemzetiség egykori szokásait, hagyományait – kezdte köszöntőjét Környe polgármestere. Beke László Báró Eötvös Józsefet, a kisebbségek jogaiért a kiegyezést követően sokat tett minisztert is idézte: „Minden hegy csúcsban végződik. Emelkedjetek bátran, s kik kiindulva a hegy alján távol álltatok egymástól, fenn a tetőn találkozni fogtok”, majd a gondolatot így folytatta: a hegymászás nem egyszerű feladat, de sokkal jobb érzés, mint lent állni a hegy alján, zsörtölődni, és várni, hogy mások cselekedjenek helyettünk. Ennél sokkal jobban tesszük, ha elindulunk. Még akkor is, ha eleinte nehéznek látszik, sok az akadály, a csúcs pedig nagyon messzinek tűnik. Úgy gondolom, akik itt vannak, mind haladnak már ezen a jelképes hegyen. Ebben nagy szerepe van – többek között – a mai rendezvény ünnepeltjének és minden egyes résztvevőjének, szervezőjének, akiknek nagyon köszönjük a munkáját!

Czunyiné dr. Bertalan Judit országgyűlési képviselő beszédében az ország tájegységeiről szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy a mi vármegyénkben olyan hagyományt, amely viseletben, hímzésvilágban, népdalszövegben vagy dallamban a magyaroké lenne, nincs. Amit mi viseltünk, amit a dédanyáink viseltek az elmúlt évszázadokban, azt mind-mind a környékbeli sváb falvak viseleteiből hoztuk. Tehát ennek a vidéknek nincs olyan hagyománya, amely magyar népdal, vagy népviselet hagyományú lenne… Úgyhogy mi úgy tudtuk kialakítani a kultúránkat, mi, itt élő magyarok, hogy a svábok generációkkal ezelőtt idehozták, megőrizték, felépítették, megélik németként, magyarországi németként, magyarként. Most tulajdonképpen ebben a vármegyében, és itt Környén azt kell köszönni, hogy az ő kultúrájuk által az elmúlt három évszázadban mi meg tudtuk őrizni magunkat és egyben tudtunk maradni.

A színpadi produkciók fellépőjeként igazolta a „hegymászás” gyönyörű lépéseit a Hagyományőrző Német Nemzetiségi Gyermekcsoport, a Pusztavámi Német Nemzetiségi Dalkör, a Schwung Tanzgruppe, a Környei Német Nemzetiségi Dalkör, a Tardoskeddi Rozmaring Dalkör pedig ezúttal egy képzeletbeli, mókás, dalos riporttal örvendeztette meg a nagyérdeműt.

A Német Nemzetiségi Önkormányzat Környe idén is pályázatot hirdetett azon tanulói jogviszonnyal rendelkező környei fiatalok számára, akik sikeresen tettek német nyelvből középfokú nyelvvizsgát. A pályázat feltételeinek Bognár Lilla Viktória és Riesing Csongor felelt meg, őket részesítette jutalomban Tirhold Kármen, aki Wass Albert gondolataival folytatta: „Az a dolgom, hogy hidat építsek a múlt és a jövendő között. És hogy ennek a hídnak a pilléreibe beleépítsek mindent, amit a múltból a jövendőbe átvinni érdemes.”

Az elnök hozzátette: a hídnak van egy másik pillére is, ami a jelen. … Fontos felépíteni ezt a hidat, és ha kész, rajta járva álljunk meg egy-egy szakasznál, és tekintsünk vissza honnan is indultunk. Most egy 30 éve lerakott pillérig tekintünk vissza. A Környei Németek Baráti köre és Kultúregyesülete alapításáig. Jó érzés ma környeinek lenni, egyáltalán ezt a napot itt, az Önök körében tölteni.

A szervezet megalakulására visszatekintve elhangzott: 1994-ben a rendszerváltás után – többnyire a Német Nemzetiségi Dalkör tagjaiból – megalakult a Környei Németek Baráti Köre és Kultúregyesülete. Céljuk az volt hogy együtt közösen őrizzék a hagyományokat, megtartsák régi szokásaikat és együtt felidézhessék a régmúlt emlékeit! 1998 óta rendszeres házigazdái a „Pünkösdi vigasságok”-nak, de a farsangi időszakot is mindig együtt ünneplik. Ők hívták életre 2004-ben a Márton napi Dalos találkozót is.

Tirhold Kármen és Beke László polgármester a születésnapi torta mellett köszöntötte az egykori elnököket, Wiszt Ferencet és Wéber Istvánt, és az szervezet jelenlegi vezetőjét Dörner Istvánt.

Az egykori alapítók, tagok is emléklapot vehettek át, a jelenleg is aktívak között Fábián Józsefné, Hruby Zoltánné, Mészáros Pálné, Wéber István, az egykori tagok: Bogár Ferencné, Linczmaier István, Linczmayer János és Jánosné, Menoniné Pillmann Teréz, Stamler Dezső és Dezsőné, Wind Károlyné, Szőgyényi Zoltán és Zoltánné, Süli Lászlóné.

A rendezvényen Dörner István elnök a kultúregyesület 50. házassági évfordulóját ünneplő tagjait, Grosz Ferencet és feleségét is köszöntötte, majd következett az ízletes vacsora „Márton poharával”, koccintással, azt követően pedig a Schemlinger Musikanten húzta a talpalávalót.