Akik ideje, ereje, egészsége engedte a részvételt, azok számára ezúttal is maradandó élményt jelentett a gondoskodó, szeretetteljes figyelem, kedvesség, a találkozás a korbeliekkel, egykori barátokkal, osztálytársakkal, és egyáltalán nem utolsó sorban a Schwung Tanzgruppe vérpezsdítő táncai, valamint a KaDarKa Társulat és a KaDarKölykök Színjátszó csoport zenés retro, musical összeállítása.

Furcsa természet az ember. Húsz éves korunkban a negyvenévest már öregnek gondoltuk, aztán ahogy telnek az évek, úgy tolódik ki ez az időpont a hetvenre, nyolcvanra, sőt, tovább. Kedves Idősödő vendégeink! Önök semmit sem öregedtek! Szemükben a szeretet, arcukon a mosoly. Az életszeretet, a kedvesség és bölcsesség mindenkit fiatalon tart. Nem számít az ősz haj, a ráncok, fiatalságuk belülről árad – hangzott el a jelenlévők mosolyától kísérve Eisenbart Győzőnétől, a Vöröskereszt helyi szervezetének elnökétől, akinek gondolataihoz Beke László polgármester így csatlakozott: most, hogy már én is a nagyszülők táborát gyarapítom és kezembe veszek régebbi fényképeket, egyre gyakrabban csodálkozom rá az idő múlásának különös természetére. Ha az esküvőmön készült fotókat nézegetem, azon ámulok el, hogy a fotókról a szüleim annyi évesen mosolyognak rám vissza, ahány éves én most vagyok. Ez azzal a különös érzéssel tölt el, hogy mintha az évek múlásával a fiatalabbak és idősebbek nem távolodnának egymástól, hanem közelednének, közelednénk egymás felé. Talán azért van ez így, mert bizonyos életkor felett elmondhatjuk, hogy már bejártuk az élet legfontosabb ösvényeit, keresztülverekedtük magunkat a mindannyiunk elé ugyanúgy tornyosuló akadályokon, megéltük mindazt, amit meg kellett élnünk. Igen, a korral a legalapvetőbb tapasztalatok birtokában mintha behoznánk az előttünk járó nemzedékkel szembeni lemaradásunkat… Ugyanakkor abban is biztos vagyok, hogy a nemzedékek egymás felé fordulását, egymáshoz való közeledését a közösen átélt élmények is segítik, hiszen az így megélt pillanatok szoros kapcsot alakítanak ki. Ezek a közös élmények, percek teremtenek lehetőséget a tanulásra, hiszen ilyenkor első kézből szerezhetjük meg azokat a tapasztalatokat, melyeket már elődeink megéltek, és segítségükkel könnyebbé tehetjük életünket. És ha már tanulásról és segítségről van szó, akkor el kell, hogy hangozzék a mai nap legfontosabb üzenete, a köszöneté. Igen, úgy gondolom, hogy a mai nap a köszönetről kell, hogy szóljon, arról, hogy hálásak vagyunk Önöknek azért, amit értünk, a gyerekeikért, gyerekeinkért, unokáikért, unokáinkért, déd- vagy ükunokáikért tettek és tesznek. A polgármester a 105 esztendős Gyarmati Pista bácsit is idézte, aki születésnapján a köszöntésekor így fogalmazott: „Vigyázni kell, hogy ezt még sokszor hallhassam... Öregszem, bár erre nem törekszem… Én azt kívánom, mindenki legyen túl a százon, aztán legyen még valamennyi… Legyen így! Maradjanak még velünk sokáig jó egészségben, boldogságban! – zárta köszöntőjét.

Hagyományosan az Idősek Napi ünnepség keretében köszöntötték a falu legidősebb lakóit. Karnuts Józsefnét, sz. Hubert Annát, aki október 8-án ünnepli 96. születésnapját és Szilágyi István Pált, aki október 2-án töltötte be a 94-diket, a legrégebben pedig, 1959. október 31-én kötött házasságot Környén Bernhardt Tivadar és Andor Mária.

Az Idősek Napi ünnepség ízletes vendéglátással folytatódott, majd Balaskó István gondoskodott a talpalávalóról és a vidám hangulatról, a szép korúak pedig megfogadták a korábban felidézett, Glász József 2008-ban íródott versének sorait: „Most jöttünk emlékezni a múltra, gondoljunk csak a szépre, a jóra. Hittel élni és remélni még tovább, ezt kívánjuk mi egymásnak legalább!”

A szervezők ezúton mondanak köszönetet a Polgármesteri Hivatalnak, a vállalkozóknak, az Idősek Klubja és a konyha kollektívájának, az aktivistáknak, s mindenkinek, aki anyagi, illetve egyéb támogatásával, a teremrendezéshez, vendéglátáshoz nyújtott segítségével, sütéssel, főzéssel járult hozzá, hogy idén is emlékezetes, szép ünneppé varázsolják az Idősek Napi rendezvényt.