Szent Márton napja a fény, a jóság és a megosztás ünnepe. Szent Márton történetét mindannyian ismerjük: a katonát, aki egy hideg téli napon megosztotta köpenyét a koldussal. Egy egyszerű, de szívből jövő cselekedet volt ez, mégis a legszebb példája annak, hogyan tudunk egymás felé fordulni, figyelni, segíteni, amikor a másiknak szüksége van ránk – köszöntötte az Idősek Napközi Otthonának Márton napi összejövetelére érkező vendégeket november 11-én Halász-Becker Anita. Ez a nap a fényről is szól, a mécsesek, lámpások fényéről, amelyek a sötétedő novemberi estében is utat mutatnak. De ugyanilyen fontosak azok a belső fények, amelyeket mi magunk gyújtunk meg egymás szívében egy kedves szóval, egy mosollyal, egy apró figyelmességgel. Mert akár fiatalok, akár idősek vagyunk, mindannyiunkban ott él az a fény, amit továbbadhatunk egymásnak – épp úgy, ahogy Szent Márton tette sok-sok évszázaddal ezelőtt – folytatta gondolatait, s a Környei Vackor Óvoda és Bölcsőde Csiga csoportjának kis apróságai igazán szívmelengető, lélekerősítő ragyogást varázsoltak, amikor kedves műsorukkal felelevenítették Szent Márton alakját.

Szent Márton arra tanít minket, hogy amit adunk másnak, az szívünkben fénnyé válik. Fényünk ragyog, lámpásunk ég, szeretetet hozunk most eléd – zárult a kicsik produkciója. A szép korúak tekintete boldog ragyogást tükrözött, Halász-Becker Anita pedig elérzékenyülve mondott köszönetet, majd azt kívánta, hogy ez a nap legyen a hála, a vidámság és a közösség ünnepe, hogy a nevetés, az ének, a bor és a libazsíros kenyér illata mellett valami más is megmaradjon: az a jóleső érzés, hogy összetartoznak.  

A szolgálat munkatársai ezúttal is kedves ajándékkal készültek, kis teázós csomaggal, benne finom környei mézzel, tea filterrel, és maguk készítette teasüteménnyel, majd következett a vendéglátás, természetesen libazsíros kenyérrel, hiszen – ahogy tartja a mondás – aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.