Vissza
Magyarországon először a 20. század közepén, 1954 és 1957 között vezették be a tavaszi és téli óraátállítást elektromos kapacitási nehézségek miatt, majd eltörölték, és újra csak 1980-ban, energiamegtakarítási céllal tért vissza az emberek életébe. Ezzel ugyanis sokkal jobban kihasználhatók voltak a napfényes órák, és kevesebb áramot használtak.
A 2000-es évektől kezdve viszont évről évre vita övezi, hogy valóban szükséges-e a változtatás, hiszen bár az egyórás változás tavasszal és egy óra télen nem tűnik soknak, mégis hatással van az emberi szervezetre. Sokaknál ugyanis megzavarja a működését, felborítja a hormonháztartást, ezáltal az erre érzékenyebbek minden évben ki vannak téve a problémának. Emellett a korábbi energiamegtakarítási célt is csak nagyon minimális mértékben szolgálja, hiszen kiszámolták, és 2018-ban mindössze 450 forintot lehetett így megspórolni fejenként.
Éppen ezért 2019-ben az Európai Parlament megszavazta az óraátállítás uniós szintű eltörlését, a határozat szerint minden ország maga dönthetné el, hogy a téli vagy a nyári időszámítást szeretné-e véglegessé tenni, a képviselők kérték az országok közötti egyeztetést. A döntés akkor 2021-es kezdésről szólt, ám azóta nem sokat hallani az ügyről, amiben nyilvánvalóan a kialakult vírushelyzet is közrejátszott. Érdemben azóta sem igazán foglalkoztak vele, így valószínűleg még néhány évig számíthatunk arra, hogy egy órával előre, illetve vissza kell majd állítani az órákat.
